Két pilóta mellett három raliautóban navigált idén Holló Barnabás, de a koronavírus az ő terveinek jelentős részét is elsöpörte ebben a szezonban. Sok terve van a jövőre nézve, de nagy a bizonytalanság.
Nagy várakozással vágott neki az idei évnek a rutinos navigátor, Holló Barnabás: számtalan külföldi verseny volt tervben néhány nemzeti futammal együtt. „Pontosan megterveztük ezt a srácokkal, átbeszéltük, hogy a külföldi versenyeken Szikszai Bécivel, a Citroen C2-vel és az E36 M3-mal, a hazai versenyeken pedig László Pistivel és az Evo IX-cel indulok” – mesélte.
„Sajnos a kovásznai verseny után látszott, hogy ezt az évet a COVID irányítja és ha az elképzeléseink egy része megvalósul, az már félsiker! Kovászna jól sikerült, a BMW-vel hókocsiztunk. Sok pozitív élménnyel tértünk haza Romániából, az ottani erdélyi emberek vendégszeretők, barátságosak. Meg is állapítottuk, hogy nem az eredmény a lényeg, hanem hogy ilyen élményeket szerezzünk, lássunk világot. El is terveztük, hogy a következő verseny a Horvátországi Rali lesz, mert nem hétköznapi a tengerparton szervizelni, autóversenyezni. Na, ide már nem kellett menni, a vírus miatt elmaradt” – folytatta a navigátor.
„Teljes bizonytalanság következett, a külföldi versenyek elúsztak, maradtak a hazai megmérettetések, de sorra maradtak el az események. Arra gondoltunk, hogy ha nincs ORB, akkor teszteljünk, próbáljuk az autókat beállítani. Mentünk néhány versenyt Kunmadarason és zárt kapuk mellett a Rabócsi Ringen. Amikor kezdett a vírushelyzet normalizálódni, kialakultak az ezzel kapcsolatos szabályok és lassan elindultak a versenyek, akkor László Pistivel gyorsan választottunk is egyet és elindultunk Domaházán. Ez volt az első versenyünk az Evóval, meg is lepődtünk, hogy ez a kocsi más, mint a Honda (hatalmas felfedezés), ezzel nagyon gyorsan lehet menni. A végére már az egyenesekben mertünk padlógázzal menni!” – tekintett vissza a hazai szezonrajtra.
„Elindult a hazai rali bajnokság Salgótarjánban, komoly kezdés volt komoly gyorsaságikkal. Technikai hibáktól mentesen, sikeresen végigmentünk egy túlélő versenyen. Jó kezdés, bíztunk benne, hogy egyre inkább megszokjuk az új technikát. Aztán következett a Miskolc Rali. Tragikus! Nincs rá szó, nem is tudok mit mondani! Nem mondom, hogy vártuk a következő versenyt, de tudtuk, hogy menni kell, ilyen az élet! Elérkezett az Eger Rali, azonban az etapon szétesett a Mitsubishi: kilyukadt a váltó, valamelyik fogaskerék lefogazott. Elindultunk versenyt nézni, furcsa volt a pálya széléről látni a többieket…” – folytatta az idei év történetét, amely lassan a végéhez közeledett: a Nyíregyháza Rali következett a sorban.
„A külföldi versenyeket elengedtük, de Szikszai Bécivel megbeszéltük, hogy Nyíregyházán a Citroennel megyünk. A Rabócsi Ringen jó időt mentünk és megnyertük a kategóriát, így jó érzéssel és előjellel indultunk neki a másnapnak. Mármint mi ketten Bélával, csak a C2-nek nem szóltunk, Ő egy kicsit máshogy gondolta: az első gyors előtt elment a töltés, lemerült az akkumulátor. Nem kellett elrajtolni.”
A folytatás még bizonytalan. „Ismét helyzet van! Szeretnénk még autóversenyezni! A Szilveszter Ralin minden autóval menni akarunk, de nagy a bizonytalanság! Ez az év nem volt nagy parádé! Nehéz tervezni a jövőt, de szeretnék a ralival foglalkozni. Szeretnék külföldön versenyezni, a Legend kőbe van vésve! Sok tervem van, de a konkrét irányt még nem tudom. Béci biztos ralikrosszozni fog, Pisti pedig egy teljes magyar szezont megy az Evóval.”
